Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


1998 Kovács Ágnes Veronika Minták és halmazok

2008.10.07

Minták és halmazok

 

CSIKÓS TIBOR TÁRLATA

 

 Kép                                                                                                                    Csikós Tibor nem tartozik a gyakori kiállítók közé, éppen ezért neve sem túl ismert. Augusztus végén azonban a Duna Galériában legújabb munkáiból tárlat nyílt.

A művész 1957-ben Martonoson született, az akkori Jugoszlávia területén, Budapesten diplomázott a Képzőművészeti Főiskola festő szakán. 1987- ben Párizsban az Atelier 63-ban és az Atelier 17-ben, S. W. Hayter iskolájában grafikát tanult, ahová annak idején többek között Picasso, Miró is járt. Az ebben az időszakban elsajátítottKép  Hayter féle grafikai  eljárás,  de még inkább az iskola tér-, szín- és formaszemlélete átalakította addigi munkamódszerét és képeinek tárgyát.  Pályája első szakaszában, a 80-as évek elején, figuratív festményeket festett, melyek témáját mesehősök, fantasztikus állat és emberfigurák alkották (Neuroy Pacika úr és  családja).A kitalált világok alakjait később valós, főleg újságokból kivágott hősök váltották fel, amely nagyrészt annak köszönhető, hogy a főiskolai évek kiragadták Csikóst az „álomvilágból”. és sokkal erőteljesebb, dinamikusabb képeket, kollázsokat kezdett készíteni ( Légy modern!).Ezután egy olyan korszak következett, amely mintha az előző évek   szintézise lett volna: Csikós visszatért a figuratív festészethez, amely azonban szürrealisztikus hangulattal, élénk színekkel Kép bővült. Képeinek főszereplője egyetlen figura, a bohóc lett (Tiltott).A párizsi ösztöndíj hatására absztrakt kifejezési formákkal, több rétegű, görbe terekkel kezdett foglalkozni. Ez eleinte patterneket  jelent, vásznai végtelen, főként körökből, körgyűrűkből álló minta-sorok kiragadott részei voltak. A képek mai szemmel nézve is láthatóan kísérletezések, tanulmányok. Ott érnek véget  ahol a vászon, nem feltétlenül megkomponáltak, inkább csak az említett geometriai alakzatok  ujjgyakorlatai.

 A későbbiek során a minták kimért rendje azonban fokozatosan felbomlik ésKép  felszabadult, ívelt gesztusok egymásba hurkolódó, egymásra vetett halmazok alkotják az új kompozíciókat.

A képeknek hirtelen mélysége lesz, a különböző szinteken nemcsak a gesztusok ismétlődnek, hanem egy-egy színfoltokból álló réteg is áttetszik. Leginkább egymással természetesen harmonizáló színekkel fest, barna-sárga, vörös-lila, kék-sárga kombinációit alkalmazva; a színeknek nincs külön  mondanivalójuk, nincs külön szerepük, hanem a kaotikus, szabadon futó ívek kompozícióba rendezését, az egységes látványt segítik elő.

Csikós térteremtésének egyik titka a mintás alapozás; festményei első rétegét nem monokróm alap képezi, hanem egy – a maga módján kész - pattern felület, így pl. legutóbbi munkáin egy tulipán sematikus Kép formáinak ismétlődése. Az alapra kerülő formák szinte teljesen láthatatlanná teszik, ezt az eredeti felületet, csak egy-két gesztusban lehet felfedezni a mélybe rejtett kép világát.

Más képein a térbeliség érzetét úgy éri el, hogy kisebb-nagyobb szövetdarabokat, fából faragott korongokat épít beléjük, a felhasznált anyagok színe, mintája, vagy éppen formája fizikailag is megismétli a lefestett alakzatokét.

  Úgy tűnik Csikós hajthatatlanul kísérletezik ennek a – nevezzük absztrakt, olykor geometrikus, expresszionista – világnak a kifejezési formáival, de egyre kevesebbet, egyre finomabban változtatva dolgozza ki saját motívumait, egyéni gesztusait. A színek, az alakzatok változtatásaival szinte minden mű más és más lesz, újabb hangulattal, újabb tartalommal bővülnek.

Csikós Tibor elemezve, boncolgatva halad végig egy-egy probléma megoldásán, így a háromszögek, körök és a görbe tér viszonyán, a sík felület mélységteremtésén, a káoszba rejtet rend megoldásán.

(Duna Galéria, 1997. VIII. 6-24.)

 

Kovács Ágnes Veronika

Új Művészet, 1998. január-február, IX. ÉVFOLYAM , 1-2 SZÁM

 Kép