Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


1996 Szemadám György megnyitón felolvasott szabadverse

2008.10.06

KÖRÖZÉS

 

Csikós Tibor kiállítása elé

 

 
A kör: tökéletesség, harmónia, örökkévalóság, állandóság, végtelen, egység, folyamatosság,
ciklikusság, zártság, védettség, egyszerűség, egyenértékűség, világmindenség.
Kör, szem, nap, föld, hold, állatöv, mandala, sámándob, kerék, koszorú, korona, gyűrű, karperec, öv, ostya, céltábla, a mi világunk.
Körök, bizonytalan célpontok, egyensúlykeresés, a hiányzó középpont, a kibillent világ, ismétlődő halmazok, recitálás, kántálás, ráolvasás, mantrázás. Belső világunk egyensúlyának keresése. Egymásra festett halmazok, egykor volt virágos mezők struktúrája, csillagvilágok idézése, kutak mélysége, utak lehetősége.
A festő: aki körbejár, a vándor, a bolond,: aki keres, aki mondja a magáét, aki tökéletlenkedik, aki diszharmóniát kelt, aki a múlandóság rabja, aki az álhatatlanság lovagja,
aki a végesség, a kétségesség, a folytathatatlanság prófétája, aki a visszanemtérő, a nyitott, a végtelen, a sokszínű, az értékelhetetlen.
Festő: aki szemet, napot, földet, állatövet, mandalát fest, aki sámándobot ver, aki körbeforog, aki koszorúért és koronáért küzd, aki gyűrűt, karperecet, övet öltve tetszeleg, aki felmutatja az ostyát, aki céltáblává lesz.
Fogjuk körbe most Csikós Tibort, a festőt, a tökéletességet kereső embert.
 
Budapest, 1996. február 28.-án
 
Szemadám György
 

Elhangzott a Fiatal Művészek Klubjában (Budapest, Andrássy út 112)

 

 Kép

 

 

 

 

 

 

 

Kép