Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


1995 Bicskei Flóra ARLECCHINO BÁNATOS

2008.09.08

Kép ARLECCCHINO BÁNATOS

 

Csikós Tibor festményeiről

 

Csikós Tibor 37 éves, Vajdaságból, Kanizsáról származik, akár csak halott mestere, Dobó Tihamér /Cigonya/, aki ki sem látszott hosszú, fekete szakállából és viseletes nagykabátjában elgondolkodva rótta annak idején a kisváros utcácskáit. Cigonya gyönyörű képeket festett a Tiszáról, életre keltette a várost, a faleveleket, a szőlőindákat, a folyósodrást, a fákat a parkban, s a tiszamenti kiserdőben…

Kanizsán egyre több család vásárolt képet tőle s egyre több tehetséges kisgyerek határozta el ennek következtében, hogy festő lesz. Köztük volt Csikós Tibor is, aki Budapesten végzett Gerzson Pál osztályában, a nyolcvanas évek elején, majd hosszabb időt töltött Párizsban, a világhírű ATELIER 17 ösztöndíjasaként. 1984-től folyamatosan kiállít, egyénien és csoportosan is. Fontosabb kiállításai Budapesten A HÁZ és a Mű-terem galériában, illetve a párizsi Bernanos kiállító teremben voltak. JelenlegKép  gimnáziumi rajztanárként dolgozik Budapesten.

Csikós figuratív korszakának gyöngyszemei azok a bohócokról készült tusrajzok, amelyeket a nyolcvanas évek közepén állított ki Vajdaságban és Párizsban.

Karinthy Frigyes „Cirkusz” című novellájának hangulatát idézik ezek a szerencsétlen kócbábok, ezek a szomorú csepűrágók, akik néha holtnak tűnnek, aztán mégis életre kelnek és éreznek, mint mindenki. Ezek a rajzok valóban bohócbábokat ábrázolnak? Talán inkább élő, érző szívű Harlekineket, különös cirkuszok és commediák szereplőit.

„A bohóc sokáig ül a tükör előtt. Bámulja a lisztes képét, bal szeme alatt a könnycseppel. Ha a festék eltűnik, alóla másik arc kerül elő. Egy senki arca, egy valaki képe, valami teljesen idegen.” / Michael Ende /

Amikor a festő egy zentai szabómester műhelyében felfedezett néhány bohócbábot, Kép bizonyára a lélektelen kócbaba lelkét kereste azáltal, hogy lerajzolta.

További bohócai is valódi, érző lények, akkor is, amikor élettelenül hevernek kitekert végtagokkal.

Csikós tusrajzainak vonalvezetése furcsa, elmosódott. Mintha álom és valóság között lebegnének szomorú, szeretetre éhes bohócai és babái. Érzékeny, teátrális energiákkal telített korszaka volt ez Csikós festészetének.

Mostanában nonfiguratív képeket fest, színes, kaotikusnak tűnő körök, halmazok, geometrikus ábrák és vonalak kavalkádjait- azonban ezek a rajzok sohasem rendszertelenek. Az ábrák pontos logikus rendszerben követik egymást s a vonalak néha csillagformákat öltenek - a foltok, satírozások és halvány ráfestések pedig hol különösen agresszív, hol pedig éteri hangulatot kölcsönöznek a képeknek.

Csikós Tibor a kortárs vajdasági festészet egyik legjelesebb képviselője, legutóbbi kiállítása  1995 novemberében volt.

 

Bicskei Flóra

Kép